"... a boldogság csak ilyen. Mindig valami rendkivüli szenvedés tövében terem meg és éppoly rendkivüli, mint az a szenvedés, amely hirtelen elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya."
Kosztolányi
|